A Hutlen – Edda – letras

Ment a hûtlen nehéz fejjelVisszamenne, de õ mar nem kell.Érzi, halatlan lett sorsa.Keserû könnye arcat mossa.Arra gondol, õt ki szerette.Ha szerette, el mért engedte.Vissza nem jön többé soha.Barcsak békén hagytak volna.Minden hajnal övé marad.Latja szallni a madarakat.Hosszu, hosszu ideje var.Nem szamolja a napokat mar.Amig él, el nem felejti, hogy amultat ki nem tépheti szivébõl.Amig él el nem felejti, hogy amultat ki nem tépheti szivébõl.Megallt egyszer, visszanézettNézte, nézte a messzeséget.Sarga lampak jelzik utjat.Otthon hagyta minden multjat.Ment a hûtlen nehéz fejjel.Tudja jól, hogy õ mar nem kell.Ég veletek! Mast nem mondott.Szeme tulragyogott minden csillagot.