A Juhászlegény Balladája – Echo of Dalriada – letras

Szép sarjú juhászlegény orözgetéVégtelen sok johát, ezer báránykájátAós amint orzé, nagy szívvel kerítéFúja, fúvogatja mindig furulyájátZöld mezoben szerte, nagy határnyi rétenLegelészik rajta néztelen sok nyájaSzép fehér juhászlegény el sosem búsulaMíg szeretoje dalát fújja, fúddogáljaAmott jövend három gonosz disznóorzoCsizmában a késük, övükben a baltaAdjon isten víg napokat, szép juhászlegényÉles késeinkkel sok johod add el nékünk ma! « Nem adom el, még egyet sem, nem eladni vagynakKedvesem ma este vár, hogy rovást együtt tesszük!Ha nem adod szép szerént, mit kérünk, juhászÉles késeinkkel mink bizony fejedet vesszük! « Ha fejem veszitek, szép piros véremetTemessetek báránykám jászlába engemetKisebb furulyámat megbúsult fejemhezNagyobb furulyámat lábamhoz tegyétek!Ha felülrol fú szél, mindig fúddogálja, sHa alulról fú szél, fújja, fúddogáljaBékén nyughatnék immárKedvesem dalát, ha fújja, az vigyáz majd rám!Lovam haját lefelé fújja a szélKöszönöm, rózsám, hogy eddig szerettélS azt is igen, hogy engemet megvettélHogy nálamnál szebb szeretot kerestélAdjon isten szebbet, s jobbat nálamnálNekem pedig csak olyat, mint te vó’tál!Adjon olyant, kinek lova, szekereEgyen meg a keseruség mellette!