Bor Vitéz – Echo of Dalriada – letras

Ködbe vész a nap sugára,Vak homály ül bércen völgyön.Bor vitéz kap jó lovára: »Isten hozzád, édes hölgyem! »Vak homály ül bércen-völgyön,H?s szél zörrent puszta fákat. »Isten hozzád, édes hölgyem!Bor vitéz már messze vágtat. »H?s szél zörrent puszta fákat,Megy az úton kis pacsirta.Bor vitéz már messze vágtat,Szép szemét a lyány kisírta.Megy az úton kis pacsirta:Hova megyen? hova ballag?Szép szemét a lyány kisírta:Szól az apja: férjhez adlak!Hova megyen? hova ballag?Zúg az erd? éji órán.Eskü el?l szökik a lyány:Szól vitéz Bor: « Jöttem érted. »Suhan, lebben a kisértet,Népesebb lesz a vad tájék. »Elesett h?s, puszta árnyék,Édes mátkám, vígy magaddal! »Szellem-ajkon hangzik a dal,Indul hosszu nászkiséret. »Ã‰des mátkám, vígy magaddal! »- « Esküv?re! úgy igérted. »Indul hosszu nászkiséret,Egy kápolna romban ott áll. »Esküv?re! úgy igérted. »Zendül a kar, kész az oltár.Egy kápolna romban ott áll,Régi fényét visszakapja.Díszruhában elhunyt papja;Szól az eskü: kéz kezet fog.Ezer lámpa, gyertya csillog, -Künn az erd? mély árnyat hány.Szép menyasszony színe halvány -Halva lelték a romok közt.