Veled én nem félnék,Barmerre elszallnék.Ott fenn a kék égen egyedül õt nézem,Fenséges latvany a hatalmas sasmadar.Fénylõ kék szarnyaval, késéles csõrével,Gyönyörû testével dalolva hiv.Szeretném megkérni, legyen a testvérem,Tanitson repülni, oly régi a vagy.Hangom tan meghallja, vagyam tan meghatja,Neki még elhinném, hogy van még remény.Emberi testem lehuz, a földön tart,Nem enged felszallni hozza.Veled én nem félnék,Barmerre elszallnék,A sorsom ó, légy te!Testemtõl megvalnék,Lelkedbe költöznék,Sorsom, a sorsom.Jelképe mindennek, kezdetnek és végnek,Kit szabadnak hisznek, szarnyal az égben!Ha én elrepülnék, mar nem is szenvednék,Sirnatok utanam, késõ, mar késõ.,A sorsom, a sorsom, A sorsom a sorsod.