Egyszervolt Aranykert – Carcharoth – letras

Valaha az igaz Élet tüze lángolt a lelkekbenDe most izzik e a csillagporos TejútCsaba vezér seregének viharos vágtájától?!Rég elhalt a szívekben a Turul kiáltásaÉs nem maradt más hátraCsak a jelen sivár visszásága…Szkítia ölébõl kalandra kéltA nyughatatlan magyar népHadak Urának bíbor palástjaVédelmezõn borult feléCsillagok honából felharsantA Turulmadár kiáltásaHívó szavát követteHunok és magyarok áradataA puszta fiai átszeltékVégtelen rónák mezejétÍgy érték el KárpátiaZord hegyeinek rengetegétSzárnyaló Lélek, izzó VérA Napkirály dicsõ harcot ígérPendülõ acél, csillanó vértAttila szelleme életre kélA Táltos hangjában a Medve erejeCsontok jóslatában az Ármány megjelenCsodaszarvas táncában az új haza jeleFenséges égbolton ragyog a Hõsök MezejeA Felsõ Világban a világoló Arany Atya szemeA Tetejetlen Fa törzsén kúszik a Sámán lelkeCsillagszekéren robogvaCsaba királyfi jõ szellemhadávalLódobogástól mennydörögA Hadak ÚtjaHoldnõvér nézi fátyolos orcávalÓh, õsi Hunnia elvesztél a Múltban!Óh, szép Emese, utódaid elárulnak!Csillagszekéren robogvaCsaba királyfi jõ délceg hadávalLódobogástól zengA Hadak ÚtjaHoldnõvér csodálja orcáján mosollyalHajfonatát bontott hajnal ébredõ tekintetébenKopják, kardok, pajzsok, nyilak erdejeA Szívben felágaskodik az AkaratA félelem messzire számûzveFöld-Tûz-Víz-Ég szellemerõiNemere büszke sarjainak megsegítõiTajtékzó folyók partján nászát üli a HalálA szétzúzott testbõl a Lélek messzire száll…Törékeny húsba vágó jéghideg fémÉletnedvre szomjazó meztelen kardélNyílvesszõfelhõk vészterhes süvöltéseHömpölygõ vérpatakok átható bûzeKiontott belekben szügyig gázolvaRohan Lúdvérc kutyája õrülten csaholvaEnvérükkel áztatták õsapáink e földetS kardjukkal foglalták el az Arany SzegletetÁrpád vezér lett ura az országnakS elnevezték a Hétmagyar hazájánakRegõsök révülõ énekeiMéltóképpen elmondhatjákAz õsmagyarok ködbe veszõVitézi életmódját…