Ha Feladod Az Almaid – Edda – letras

A lelkemben hûség a vallas,De oly nehéz minden hétköznaponA kisértések tengerében élek,Tiszta, igaz szót csak tõled kapok,Így élek.A szobam falan képek, régi képek,Az egyiken még apam fogja anyam kezét,A masik képen mar nincs mosoly,Kevesebben vagyunk, elteltek az évek.Miért rohansz valami utan?Ott képzeled a tavolban a boldogsagot megtalalni.Miért rohansz valaki utan?Ott képzeled a tavolban, hogy mellette allsz.Ha feladod az almaid, meghalsz, élve halsz meg,De boldogsagot vagy szép halaltCsak e föld adhat neked.Az uj nemzedék arcan remény csillog,De minden régi hir egy nagy megpróbaltatas.Megbecsülni a földi néhany percetNagy dolog lenne ez, tisztelt emberiség!A jövõ tavolba tûnik, és kevés a megoldas,Hat figyelj, figyelj ram!