Az én uram, jó béla királyÃgy szólt hozzám fényes palotábanMessze tekintek, el napkelte irántTudnom kell, hogy állunk népünk dolgában!Hallottam hÃrét régi magyaroknakKunok hÃrét hozták vitézségüknekOseink földjén ott helyben maradóknakVélük vége lehetne az szükségüknekEredj, hát, hu, fiam, jó julianusKészülodj, s útra kélj, néhánymagaddalTaláld meg országuk, hol, s mivel határosÃs az magyar királyság szóljon szavaddal!Hosszú, és nehéz út, kÃnokkal telvePusztÃtá társakat, kard, ido, lázÃjjel ls nappal, sivatag porát nyelveA délibábot kergeto négy barátHosi, vitéz, harcos népekFöldjük tágas, bo rónaságMint madár, szabadként élnekS nem feledék az osök dalátFolyók vizén, tisztásokonKelo napnak áldozánakEgy vérükbol, testvér, rokonÃs tudták, ránk találnak