Kardtánc – Carcharoth – letras

Messzi zord Észak hófödte AgyarhegyeitõlA kénbûzt lehelõ vérszín Elátkozott TavakigArador lovag dicsõ híre beutazza az egészBirodalmatHû társa neve Almatúr, aki mindig elkísériVad útjain:A Lidérchágó vészterhes vidékén bolyongvaGallor útvesztõ mocsarában halállal dacolvaZilar mély erdeiben felsejlõ Árnyaktól nyomasztvaTündérország elvarázsolt földjét kutatva…Sárkánytûzben edzett kardom egy õsi acélA Nap csillámló sugara fürdeti karcsú testétMeztelen pengéjén mágikus Rúnák izzanakIdõk kezdetén vésték rá isteni ujjakAlmatúr kérlelõ szava a fülembe súgNyughatatlan lelke ismét felbolydultFinom táncát lejti hüvelyébõl kihúzvaVért kíván és én mindig hallgatok szavára…Óh! Kínzó éhségem õrjítõ vágya soha nemCsillapodik!Beteljesült rajtam Nagar átkaS ezt viselnem kell Örökkévalóságig!Sárkánytûzben edzett kardom egy õsi acélA Hold sápadt fénye fürdeti karcsú testétMeztelen pengéjén mágikus Rúnák izzanakIdõk kezdetén vésték rá isteni ujjakAlmatúr sóvárgó szava a fülembe súgMeghasadt lelke ismét felbolydultVad táncát lejti ezüst ÉjszakábanVért szomjazik és én mindig hallgatok hangjára…