Hetvenkedve erejévelTarjagos, bosz fourakRimákkal, föld szemetévelHoni méltóság Ãgy mulatIgricekkel, regosökkelÃvre ezüstös tükörrelKülhonba forgott szakáccsalZeneszóval, muzsikávalÃregebbje bortól kábaFiatalja asszonyt-hajtóBirtoki mindnek országaSenkinek fejet nem hajtóLegnagyobb részt hadba se szállRöhögé csak vérem kardotKirály, mit fozött most: ÃvéVÃvja meg maga a harcot! « Fényes sereg állt fel mégisFelállt, s magát sánccal zártaSzekértábort láncra kötveGyozelemre, vagy halálraEros tábor lett a veszteEros tábor, és széthúzásElmaradottakból új had kitelneÃgy veszett vérbe az országVérlángban a hajnal ködje, bÃbor fénnyel kel a napSeregeknek út-erodje, honra rontó áradatAz hadak szÃnét találja vérbe fúlva pirkadatFuss, király, véled az országnak reménye, védd magad!