Tavasz DalaTán most lészen vége mindennek, mi szabad,Idegen üldözi legjobbjaink, és mi marad,Elfelejti majd, dicsõ õseink, múltunk,Ãj hitet, új életet kell megtanulnunk.Templomok épülnek majd szépligetinkben.Nyomorult szolgaként barátunk a Nincsen.Ha nem hiszünk magunktól,Hiszünk majd parancsra, (s)Végignézzük tétlenül, ha lelkeink akarja.Ãjabb gyalázatra riad,Anyám, gyötört, árva fiad,Ãjabb gyalázatként, orvul,Testvér testvértõl elfordul.Refr.:Tavasz, tavasz, szép zöld tavasz,Ki mindeneket újÃtasz, fákat virágba borÃtasz,De nekünk békét sosem hozhatsz!Szállj fel, Sólyom, legyél csillag,Maradj vélünk, nekünk pirkadj,Hajnalhasadtáról hÃrt adj,Mutass utat, hej, Kikelet!Az ég, a föld hallja meg,A tûz, a vÃz lássa meg,A föld nyelje el, vÃz-ár borÃtsa el!A jég, a kõ hallja meg,Fény, sötét lássa meg,A hamu elvakÃtsa, tûz-láng eméssze el!Számûzze föld és ég,El ne hagyja éhÃnség,SÃrját az erdei vad kaparja szét!Az ég, a föld hallja meg,A tûz, a vÃz lássa meg,A föld nyelje el, vÃz-ár borÃtsa el!Ãrva gyermek, kinek anyját máglyára dobták,Falvak népe, kinek hátát szöggel ostorozták,Regösink, gyógyÃtóink tûzzel megvakÃtva,Ãj hit jele karddal a húsukba szakÃtva.Rovásbotok lángra vetve, törve, meggyalázva,Ãseleink szent csontjai trágyadombra hányva,Védbástyáink lángtengerben nyelte el a föld.Maradt a nép, rémült, szolga, rab igába tört.Ãjabb gyalázatra riad,Anyám, gyötört, árva fiad,Ãjabb gyalázatként, orvul,Testvér testvértõl elfordul.Refr.:Tavasz, tavasz, szép zöld tavasz,Ki mindeneket újÃtasz, fákat virágba borÃtasz,De nekünk békét sosem hozhatsz!Szállj fel, Sólyom, legyél csillag,Maradj vélünk, nekünk pirkadj,Hajnalhasadtáról hÃrt adj,Mutass utat, hej, Kikelet!